Állatorvosi Biokémia állatorvostan-hallgatóknak

Az Állatorvosi biokémia c. tantárgyat két féléven keresztül oktatjuk az alábbi elméleti, ill. gyakorlati órakeretben:

1. félév: Állatorvosi biokémia 1.: 30 óra előadás (hetente 1×2 óra) + 18 óra gyakorlat (6×3 óra) + 5 óra plenáris gyakorlat

2. félév: Állatorvosi biokémia 2.: 60 óra előadás (hetente 2×2 óra) + 15 óra gyakorlat (5×3 óra) + 15 óra plenáris gyakorlat

Az előadásokkal kapcsolatos általános tudnivalók:

Az előadások látogatása a KTVSz értelmében kötelező. A hallgatók jelenlétét mindkét félév során néhány alkalommal szúrópróbaszerűen tartott katalógussal ellenőrizzük, félévenként max. 3 igazolatlan hiányzás megengedett. Az előadáslátogatás orvosilag igazoltan egészségügyi ok vagy tudományos diákköri munka miatti mulasztása esetén az erről szóló igazolást legkésőbb a szorgalmi időszak utolsó hetéig kérjük eljuttatni a Biokémiai Osztály titkárságára.

Az Állatorvosi Biokémia teljes követelményrendszere a tanszéki honlapról letölthető ( http://www.vetphysiol.hu/eloletoltb).

Konzultációs lehetőség előzetes bejelentkezés alapján: Dr. Mátis Gábor, hétfő, 16-18 óra (E-mail: Matis.Gabor@univet.hu)

Az előadások témái:

Állatorvosi biokémia 1.:

Hét	Téma
1. hét	Bevezetés. A belső környezet, a homeosztázis tényezői általában. Izotónia, izoionia.
2. hét	Izohidria. Pufferrendszerek. A biológiai membrán szerkezete.
3. hét	A biológiai membránon át zajló transzportfolyamatok. A fehérjék fogalma és általános jellemzése.
4. hét	A proteinogén aminosavak csoportosítása, szerkezete. A peptidkötés. A fehérjék szerkezete. A fehérjék denaturációja és renaturációja.
5. hét	A fehérjék felosztása. Kollagén, elasztin, keratin. Az enzimek fogalma, szerkezete. Az enzimhatás mechanizmusa. Az enzimes reakciók megfordíthatósága
6. hét	Az enzimes reakciók sebessége és a sebességet befolyásoló tényezők. Az enzimaktivitás szabályozásának lehetőségei. Zimogének, Izoenzimek.
7. hét	Az enzimek elnevezése, osztályozása és lokalizációja. A molekuláris biológia fogalma. A nukleotidok szerkezete.
8. hét	A purinnukleotidok de novo szintézise és lebontása. A pirimidinnukleotidok de novo szintézise.
9. hét	A pirimidinnukleotidok lebontása. Nukleotidok szintézise a megmentési úton. Dezoxiribonukleotidok szintézise és bontása.
10. hét	A DNS szerkezete és funkciója. A DNS replikációja prokariótákban és eukariótákban.
11. hét	Hibák a DNS-replikációban és azok javítása. A transzkripció és szabályozása prokariótákban.
12. hét	A transzkripció és szabályozása eukariótákban. A génexpresszió befolyásolása. Epigenetikus szabályozási mechanizmusok.
13. hét	A transzláció fogalma. A riboszóma szerkezete. Az aminosavak aktiválása. A transzláció iniciációja.
14. hét	A transzláció elongációja és terminációja. A fehérjék poszttranszlációs módosítása. A fehérjék sejten belüli transzportja.
15. hét	A rekombináns DNS-technika elméleti alapjai

Állatorvosi biokémia 2.:

Hét	Téma
1. hét	Az intermedier anyagcsere általában. Anabolizmus, katabolizmus. A biológiai oxidáció fogalma. Energiatárolás a sejtekben: nagy energiájú foszfátvegyületek. A kreatin anyagcseréje.
2. hét	A szénhidrátok kémiája: mono- és oligoszacharidok, homo- és heteropoliszacharidok. A glikogén anyagcseréje: Cori-kör, glikogenolízis és szabályozása a foszforilációs kaszkád segítségével, glikogenezis.
3. hét	Glükolízis és glükoneogenezis. Pasteur-effektus. A piruvát oxidációja acetil~KoA-vá. A citrátkör.
4. hét	Légzési lánc, oxidatív foszforiláció. Pentózfoszfát-ciklus. A vércukorszint és szabályozása. Egyéb monoszacharidok (fruktóz, galaktóz) anyagcseréje.
5. hét	Az aminosavak anyagcseréje: transzaminálás, oxidatív dezaminálás. Glükogenetikus és ketogenetikus, esszenciális és nem esszenciális aminosavak. Az ammónia méregtelenítése: ornitin-ciklus, alternatív méregtelenítési utak. Az aminosavak dekarboxilezése. A legfontosabb peptidek.
6. hét	A hem szerkezete. Porfirin-anyagcsere: szintézis és bontás. Hemoglobin, mioglobin, kataláz, peroxidáz, citokrómok. Vas-anyagcsere. A lipidek szerkezete és funkciója. A lipidek felszívódása és forgalma.
7. hét	Lipolízis, a zsírsavak β-oxidációja (páratlan szénatomszámú és a telítetlen zsírsavak). A glicerin lebontása, az oxálacetát bioszintézise. Ketogenezis, ketolízis.
8. hét	A zsírsavak szintézise (páros és páratlan szénatomszámú, valamint telítetlen zsírsavak). A glicerin szintézise. Zsírszintézis (lipogenezis). Lipoidok: glicerin-foszfatidok, szfingolipidek, szteroidok (koleszterin, epesavak), karotinoidok.
9. hét	A máj biokémiája: intermedier anyagcsere, szekréciós tevékenység, méregtelenítő folyamatok (szintézis, oxidáció, redukció, hidrolízis, konjugáció). Az izomszövet biokémiája (harántcsíkos-, sima- és szívizom). Az izomkontrakció mechanizmusa. Az agy és a zsírszövet biokémiája.
10. hét	A kérődzők szénhidrát-anyagcseréjének specialitásai: az illó zsírsavak képződése, felszívódása és anyagcseréje a gazdaszervezetben. A nitrogéntartalmú vegyületek anyagcseréjének sajátosságai kérődzőkben. A kérődzők lipid-anyagcseréje. A kérődzők ketózisának biokémiai alapjai. A tejtermelés biokémiája.
11. hét	A vitaminok általános jellemzése. Az A- és D-vitamin biokémiája.
12. hét	Az E-, K-vitamin, az esszenciális zsírsavak és a tiamin biokémiája.
13. hét	A riboflavin, a nikotinsav, a pantoténsav és a piridoxin biokémiája.
14. hét	A biotin, a folsav és a kobalamin biokémiája.
15. hét	Az aszkorbinsav és a lipotrop faktorok (kolin, inozit) biokémiája.